Az örökös a hagyatéki hitelezői igényeket a fenti kielégítési sorrend megtartásával teljesítheti, azzal, hogy a sorrendben előbb álló csoportba tartozó igények a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat. Abban a csoportban, amelyben valamennyi tartozás teljes kielégítésére nincs lehetőség, a kielégítésnek a követelések arányában van helye.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a hagyaték ereje nem nyújt fedezetet valamennyi hitelezői igény kielégítésére, úgy elsősorban azon hitelezők nyerhetnek kielégítést, akik a kifizetési sorrendben előbb állnak. Amennyiben a hagyaték mértéke nem teszi lehetővé az azonos sorban álló hagyatéki hitelezők teljes követelésének kielégítését, úgy ezen hitelezői követelések esetében azok arányosítása alapján kerülhet sor a kifizetésre.

Azokat a vagyontárgyakat, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet a Magyar Állam örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben a Magyar Állam örökös ezektől neki felróható okból esett el. Nem felel tehát a Magyar Állam örökös azon vagyontárgyakért sem, melyek bár tételesen szerepeltetve vannak a jogerős hagyatékátadó/póthagyatéki eljárást lezáró végzésben, de azok általa történő birtokba vételére azért nem kerülhetett sor, mert fellelési helyük a jogerős végzésben nincs szerepeltetve és megtalálásuk érdekében az MVH Zrt. hitelt érdemlő módon megtette a szükséges intézkedéseket.

A cum viribus felelősség (a vagyoni helytállás csak meghatározott dologra, meghatározott vagyontárgyra terjed ki, az örökös csak meghatározott dolgokkal felelős) alapján  a hagyatéki hitelező kizárólag az adott vagyontárgyból, illetve annak értékesítése/hasznosítása során a befolyt vételárból nyerhet kielégítést.