A MAGYAR ÁLLAM TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSE FOLYTÁN AZ MVH ZRT. TULAJDONÁBA KERÜLT HAGYATÉKI VAGYONELEMEKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS

A hagyatéki hitelezői igények kielégítése

2022. január 1-jét követően törvényes öröklés jogcímén a Magyar Állam tulajdonába kerülő hagyatéki vagyonelemek az MVH Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.

A Magyar Állam törvényes öröklése folytán tulajdonába kerülnek ingatlanok, ingóságok (pl.: gépjárművek, bútorok, berendezési, felszerelési tárgyak, festmények, műszaki cikkek, nemesfémek, lőfegyverek, lőszerek, könyvek), társasági részesedések, betétkönyvek, értékpapírok, pénzeszközök, követelések, vagyoni értékű jogok stb., mely vagyonelemek birtokba vétele, kezelése, hasznosítása az MVH Zrt. feladata.

Az MVH Zrt. a Magyar Állam öröklése folytán a hagyatéki vagyonon kívül az örökléssel járó kötelezettségeket is megszerzi, így viselnie kell a hagyatékkal kapcsolatos terheket (közjegyzői szolgáltatási díjak, temetési költségek, kölcsönösszegek, hiteltartozások, stb.). A Ptk. 7:96. §-a alapján a hagyatéki tartozásokért az örökös a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek, melynek okán a hagyatéki vagyonból származó bevétel függvényében elégíthetőek ki a hagyatéki terhek.

Hagyatéki tartozások

Az örökös a hagyatéki tartozásokat a hagyaték erejéig az alábbi kielégítési sorrendben teljesíti:

  • hagyatéki eljárás költségei (közjegyzői díj);
  • az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
  • a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek);
  • az örökhagyó tartozásai;
  • a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
  • a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

A hagyatéki eljárás költségei

A hagyatéki eljárással összefüggő közjegyzői szolgáltatási díj. 

Az örökhagyó illő eltemetésének költségei

A temetési költségek csak akkor terhelik a hagyatékot, ha az örökhagyó temetéséről másként nem rendelkezett, vagy nincs olyan személy, aki más jogalapból eredően a temetési költségek viselésére köteles.

A temetési költségen alapuló hitelezői igény – amennyiben az örökhagyó a temetéséről másként nem rendelkezett, vagy nincs olyan személy, aki más jogalapból eredően (szerződés, végrendelet) a temetési költségek viselésére köteles – elismerhető és a hagyaték erejéig kifizethető, azt követően, hogy a temetési költségre vonatkozó hitelezői igény megfelelő dokumentumokkal (a hitelezői igényre vonatkozó számlával, bizonylattal stb.) alátámasztásra kerül.

Amennyiben a hagyaték a temetési költségeket részben fedezi, abban az esetben kizárólag a hagyaték erejéig teljesíthető költségtérítés.

E körben azon költségek, melyek nem tartoznak az örökhagyó illő eltemetésének költségei közé (pl. temetés helyszínére történő utazás költsége, gyászruha beszerzése stb.) nem számolhatók el.

 A hagyatéki költségek

Hagyatéki költségnek minősül a hagyaték birtokbavételével, biztosításával (őrzésével), továbbá a hagyaték kezelésével (gondnokolásával) kapcsolatban felmerülő minden költség, így különösen de nem kizárólagosan elismerhető költségek az alábbiak:

    • a hagyaték megszerzésével kapcsolatos költségek: például előzetes levélváltás, előzetes bizonyítás költsége, mely szükséges volt a hagyaték tulajdonba, vagy birtokbavételéhez. Ide tartozik az esetleges öröklési per költsége is (bizonyítás költségei, képviseleti költségek, stb.);
    • a hagyaték biztosításával összefüggő költségek, amelyek a hagyatéki eljárás során megtehető biztosítási intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költségeket (bírósági letétbe helyezés, a hagyatéki vagyontárgyak őrzéséről gondoskodás egyéb módon, stb.), de a hagyatéki eljárás előtt e célból felmerült költségeket is jelentik;
    • a hagyaték kezelésével járó költségek (pl.: a végrendeleti végrehajtó költségei és díjai, az ügyben hagyatéki eljáráson kívül eljárt eseti gondnok, vagy ügygondnok költségei és díjai, a zárgondnok díja és költségei, a szállítás, lomtalanítás, takarítás, fertőtlenítés, tárolás költségei, őrzési díj stb.).

Nem tartozik viszont sem a hagyatéki, sem a hagyatéki eljárási költségekhez az öröklési illeték.

Az örökhagyó tartozásai

Az örökhagyó tartozásai körébe tartozik az örökhagyó személyével és vagyonával kapcsolatos minden teljesítetlen kötelezettségvállalása, amely még az örökhagyó életében keletkezett, és az örökhagyó elhunytának pillanatában fennállt.

Az örökösre szállnak át az örökhagyó tartozásai függetlenül attól, hogy

    • a tartozás esedékessé vált-e, vagy csak később jár le,
    • a tartozás kinek a javára keletkezett.

A hagyatéki tartozások kielégítése

Az örökös a hagyatéki hitelezői igényeket a fenti kielégítési sorrend megtartásával teljesítheti, azzal, hogy a sorrendben előbb álló csoportba tartozó igények a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat. Abban a csoportban, amelyben valamennyi tartozás teljes kielégítésére nincs lehetőség, a kielégítésnek a követelések arányában van helye.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a hagyaték ereje nem nyújt fedezetet valamennyi hitelezői igény kielégítésére, úgy elsősorban azon hitelezők nyerhetnek kielégítést, akik a kifizetési sorrendben előbb állnak. Amennyiben a hagyaték mértéke nem teszi lehetővé az azonos sorban álló hagyatéki hitelezők teljes követelésének kielégítését, úgy ezen hitelezői követelések esetében azok arányosítása alapján kerülhet sor a kifizetésre.

Azokat a vagyontárgyakat, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet a Magyar Állam örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben a Magyar Állam örökös ezektől neki felróható okból esett el. Nem felel tehát a Magyar Állam örökös azon vagyontárgyakért sem, melyek bár tételesen szerepeltetve vannak a jogerős hagyatékátadó/póthagyatéki eljárást lezáró végzésben, de azok általa történő birtokba vételére azért nem kerülhetett sor, mert fellelési helyük a jogerős végzésben nincs szerepeltetve és megtalálásuk érdekében az MVH Zrt. hitelt érdemlő módon megtette a szükséges intézkedéseket.

A cum viribus felelősség (a vagyoni helytállás csak meghatározott dologra, meghatározott vagyontárgyra terjed ki, az örökös csak meghatározott dolgokkal felelős) alapján  a hagyatéki hitelező kizárólag az adott vagyontárgyból, illetve annak értékesítése/hasznosítása során a befolyt vételárból nyerhet kielégítést.

Jelzálogjoggal biztosított követelések

Amennyiben a haláleset 2014. március 15. napját megelőzően következett be és a hitelezőnek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon  zálogjoga vagy külön kielégítésre igényt adó egyéb joga  (pl.: opció) van, a biztosíték erejéig – a fenti sorrendre tekintet nélkül – teljes kielégítést kereshet.

Amennyiben a haláleset 2014. március 15. napján vagy azt követően következett be és a hitelezőnek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon  zálogjoga  van, úgy a biztosíték erejéig – a fenti sorrendre tekintet nélkül – teljes kielégítést kereshet a zálogjoggal biztosított vagyontárgyból.

Ha a hagyatéki vagyonba tartozó zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés joga a jogosultakat a zálogjoguk keletkezésének a sorrendjében illeti meg. Amennyiben több zálogtárgyat is terhel a zálogjog, a jogosult joga a választás közöttük.

Az örökös és a zálogjog jogosultja a zálogtárgyból történő kielégítési jog megnyíltát követően, amennyiben annak fenti feltételei maradéktalanul fennállnak, megállapodhatnak abban, hogy a követelés fejében a zálogtárgy tulajdonjogát a zálogjog jogosultja szerzi meg. A döntés az örököst illeti meg a zálogjogosult erre vonatkozó megkeresése alapján.

Hitelezői igények kifizetése több örökös esetében

Amennyiben a hagyatékot több örökös örökli, úgy a hagyatéki hitelezői igények teljesítése az örököstársakat, így a Magyar Államot is az örökölt hagyaték arányában terheli, kifizetés az örökrész arányában teljesíthető.

Irányadó jogszabályi rendelkezések

  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.),
  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.),
  • A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény,
  • Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény,
  • A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.),
  • Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet,
  • A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet,
  • Az állam öröklése és az államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén a Magyar Állam képviseletéről szóló 26/2021. (XII.29.) NVTNM rendelet.